Tovább csökkent a lakásépítés Lakásépítések, építési engedélyek, 2011. I–IV. negyedév
2012.04.21 12:10
A „Lakásépítések, építési engedélyek” című tájékoztató következő megjelenése: 2012. május 3.
Közzététel: 2012. február 23.
Következik: 2012.február 24. Kiskereskedelem
Tovább csökkent a lakásépítés
Lakásépítések, építési engedélyek, 2011. I–IV. negyedév
A tavalyi év során 12655 új lakás épült, 39 százalékkal kevesebb, mint 2010-ben. A kiadott
lakásépítési engedélyek száma 12488 volt, ami 28 százalékos csökkenést jelent a 2010. évi adatokhoz
képest. Ilyen alacsony építési számra még nem volt példa a két világháború közötti gazdasági válság
éveiben, és a negyvenes-ötvenes évek nehéz gazdasági körülményei között sem.
A lakásépítések csökkenése valamivel enyhébb (4 százalékpont), az új építési engedélyeké jelentősen
nagyobb mértékű (11 százalékpont), mint 2009 és 2010 között volt. A következő években várható
tendenciákat illetően fontos tény, hogy az elmúlt húsz évben csak 2009-ben és 2010-ben fordult elő, hogy
a kiadott építési engedélyek száma kevesebb volt a használatba vett lakásokénál (15 százalékkal), a többi
évben általában nagymértékben meghaladta azt. 2011-ben lényegében azonos az építkezések és az
engedélyek száma, de maga az engedélyszám olyan alacsony, hogy ez még messze nem jelzi a folyamat
kedvező megváltozását.
Az év folyamán használatba vett lakások száma Budapesten és a megyei jogú városokban esett vissza
a legnagyobb mértékben, 48 illetve 44 százalékkal. A többi városban 35 százalékos visszaesés
következett be, míg a községekben kisebb arányban, 26 százalékkal mérséklődött a lakásépítés volumene.
Minden régióban és – Veszprém kivételével – minden megyében kevesebb lakást vettek használatba, mint
az előző évben. A csökkenés Dél-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon volt a legerőteljesebb (50, illetve
49 százalék), a megyék közül pedig Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén esetében (67, illetve 60 százalék).
Egyedül Veszprém megyében mutat a lakásépítések száma 30 százalékos növekedést, ami a devecseri és
kolontári újjáépítésekkel magyarázható.
Az új engedélyek száma 2011-ben már nem fogyott tovább a községekben, ahol csupán 1 százalékkal
kevesebb engedélyt adtak ki, mint 2010-ben. A megyei jogú városokban és a többi városban is
mérséklődött az építési kedv csökkenése, az idei évben 13 illetve 18 százalékkal kevesebb lakásépítést
engedélyeztek, mint tavaly. Budapesten viszont tovább folytatódott az erős visszaesés, a lakásépítési
engedélyek száma 56 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ezzel magyarázható, hogy az
építési engedélyek csökkenése Közép-Magyarországon volt a legerőteljesebb (41 százalék). Néhány
régióban viszont enyhe növekedés figyelhető meg (Észak-Magyarországon 3, Közép-Dunántúlon 7,
Nyugat-Dunántúlon 19 százalékkal több volt az új lakásépítési engedélyek száma, mint 2010-ben).
Az építtetői kör összetételét a vállalkozások szerepvállalásának további csökkenése jellemzi. Az új
lakások 35 százalékát építették vállalkozások, egy évvel korábban még a felét. Ezzel egyidejűleg a
természetes személyek részaránya nőtt, a lakások 63 százalékát a lakosság építtette az előző év
50 százalékával szemben. Az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelentéktelen
(1 százalék). Csökkent az értékesítésre épített lakások aránya 51-ről 38 százalékra, a saját használatra
épített lakásoké ebből adódóan nőtt (47-ről 60 százalékra). Bérbeadásra a lakások 2 százaléka, egy évvel
korábban 1 százaléka épült. A lakásépítés kivitelezők szerinti megoszlása kis mértékben megváltozott:
jogi személyiségű gazdasági társaságok a kivitelezői a használatba vett lakások 53 százalékát, az egyéni
vállalkozások a lakások 31 százalékát építették (2010-ben 57, illetve 27 százalék volt a megfelelő arány).
Az új lakások 11 százaléka a tavalyi évhez hasonlóan lakossági kivitelezésben készült el. Az új
lakóépületekben létesült lakásokat tekintve 46-ról 60 százalékra nőtt az új családi házak építése,